A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához. A bizottságoknak először ellenőrizniük kell, hogy az urnazáró plombák sorszáma egyezik-e a jegyzőkönyvben rögzítettel, a papírurnák esetében pedig azt, hogy az urnák sértetlenek-e. Ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében.
Először a mozgóurnát bontják fel
Megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezt követően felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Az erre kijelölt szavazókörökben először kiválogatják az átjelentkezéssel szavazók zöld színű borítékjait, ezeket elcsomagolják és hétfőn eljuttatják a Nemzeti Választási Irodához.
A szavazatszámláló bizottságok előbb az egyéni szavazólapokat számolják majd össze, ezt követik a pártlistás szavazólapok és a nemzetiségi listás szavazólapok.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A bizottság jelöltenként és listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.
Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek "megvárják" a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken az átjelentkezők által leadott szavazatokat. Az "utazó" voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét, legkésőbb jövő szombaton.
A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.
(fotó: mti/Balogh Zoltán)
