10 hónap
A Semmelweis Egyetem (SE) kutatóinak legújabb vizsgálata szerint 23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb.

A kutatók szerint túl fiatalon vagy a fogamzóképes kor vége felé gyermeket vállalni jelentősen kockázatosabb a magzat számára. A leggyakoribbak és legveszélyesebbek a keringési rendszer fejlődési rendellenességei, illetve 20 éves kor alatti anyák esetében a központi idegrendszer, előrehaladott korban pedig a szív fejlődési rendellenességei, illetve az ajak és szájpadhasadékok is nagy arányban fordulnak elő a babáknál – olvasható az egyetem közleményében.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a születési anomáliák kezelése milliárdokat emészt fel világszerte, ezért fontos lenne a szűrési protokollok életkorhoz igazítása.

A vizsgálat során a kutatók az anya életkorának és a nem-genetikai eredetű születési anomáliáknak az összefüggéseire keresték a választ. Publikációjuk a közelmúltban jelent meg a BJOG: an International Journal of Obstetrics & Gynaecology című szaklapban.

A vizsgálat során összesen 31 128 nem-kromoszomális fejlődési rendellenesség miatt szövődményessé váló terhességet vizsgáltak, melyhez a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatait használták fel. Ezeket vetették össze a Központi Statisztikai Hivatalban ugyanebben a 30 évben nyilvántartott 2 808 345 teljes magyarországi születésszámmal.

"Statisztikai módszerekkel először azt a tízéves életkor periódust próbáltuk meghatározni, mely alatt a legkevesebb nem-kromoszomális veleszületett rendellenesség fordult elő. Eszerint a 23 és 32 év közötti életkor lehet ideális a szülésre. Ezt követően és ehhez képest határoztuk meg, hogy melyek lehetnek azok a korcsoportok, ahol a rizikó magasabb" – idézi a közlemény Pethő Boglárkát, a tanulmány első szerzőjét.

Mint írták, korábbi kutatások a genetikai eredetű rendellenességek (például Down-szindróma) és az anyai életkor összefüggéseit már igazolták, a nem-kromoszomális anomáliák esetében azonban a szakirodalom még hiányos.

"A nem-genetikai eredetű születési rendellenességek nagyon gyakran az anyát ért környezeti ártalmak miatt alakulhatnak ki. Mivel a fejlett világban mára rendkívüli mértékben kitolódott a gyermekvállalási életkor, ezért fontos, hogy mi, orvosok megfelelően tudjunk reagálni erre a tendenciára. Kutatásunknak fontos szerepe lehet a modern kori biztonságos terhesgondozási, szűrési protokollok kialakításában is" – magyarázta Ács Nándor, az SE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Az egyetem kutatói azt találták, hogy 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20 százalékkal, míg a 32. életév után 15 százalékkal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest.

A csak a fiatal anyákat érintő anomáliák közül a magzat központi idegrendszeri fejlődési rendellenességei voltak a legkiemelkedőbbek – ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25 százalékkal nőhet a 22 éves életkor alatti kategóriában, de 20 év alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.

A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére (100 százalékkal) nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34 százalékkal nőtt.

A mindkét korcsoportot érintő lehetséges rendellenességek közül a szívfejlődési hibák kockázata 7 százalékkal lehet magasabb a túl fiatal anyák magzatainál, és 33 százalékkal az idősebb kismamák esetében.

Az ajak- és szájpadhasadék kialakulásának veszélye 9 százalékkal nőhet fiatal anyák gyermekeinél, és 45 százalékkal 32 éves kor fölötti terhességnél.

A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatai szerint a nem-genetikai rendellenességgel született babák 65 százaléka kisfiú volt. A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy nagyon gyakoriak a hímvessző kisebb, nem súlyos fejlődési rendellenességei.

A mozgásszervi anomáliák veszélye túl fiatal kismamák babáinál 17 százalékkal, míg idősebbeknél 29 százalékkal nőtt. Az emésztőszervi defektusok rizikója 23 százalékkal és 15 százalékkal növekedett a fiatal, illetve idősebb anyukák esetében.

Statisztikai adatok szerint a szülések 3-5 százalékában fordul elő valamilyen fejlődési rendellenesség világszerte, és ezek az eltérések az újszülötteket érintő vezető halálokok között vannak.

A szakemberek a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége. Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják.