Cikkünk frissítése óta eltelt 9 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Ha találkoztál már a balkonon vagy a kertedben a furcsa, nagyon gyors, kolibri-szerű nektárszívogatóval, akkor biztosan csodálkoztál már, hogy mit keres ő nálunk? Valójában egy lepkeféléről van szó, csak méretes formában. Ő a kacsafarkú szender!

Ezeken a meglepően meleg őszi napokon még begyűjtjük a napfényt és a teraszon, erkélyen, kertben, esetleg a nyaralóban szívjuk magunkba a D-vitamint. Tényleg isteni az idő, jó érzés a természetben járni, megfigyelni. Sokunknál még kint vannak az egynyári balkonnövények: a petúniák, muskátlik, de a leandereket sem tettük még el telelni. A méhek már ritkán járnak felénk, de a nyáron is fel-felbukkanó furcsa, kolibri jellegű virágról virágra járó kis lények bátran öltögetik vicces pödörnyelvüket a kelyhekbe, nektárra vadászva. Mi pedig csak tartunk tőlük vagy nem tudjuk mire vélni a méretes, még messziről is szőrösnek tűnő, egyhelyben, kolibriként cikázó élőlényeket.

A kacsafarkú szender tényleg képes az egyhelyben szállásra, sőt a hátrafelé haladásra is, hiszen áramvonalas a teste, jellegzetes potrohvége pedig kiváló a balanszírozásra, légellenállás terelgetésére. Lépcsőzetesen csökken a potroh mérete és jól megfigyelhető rajta a szőrpamacs is.

A klímaváltozás hatására a melegebb őszök és telek miatt lepkeformában telelhet át, fák repedéseibe, házak, farakások zugaiba húzódik be, hiszen a fagyot nem bírja.

Előfordulása egész Európára elterjedt, a mediterráneumtól az északibb országokig, szerencsére nálunk is sok sok különféle szenderrel találkozni. A nappal járó rokonok közül még érdekes lehet a pöszörszender is, aki inkább poszméhre emlékeztet, átlátszó szárnyakkal, tömött, öves torral és potrohhal. A kolibri-szerű repülésre ő is képes és ugyanúgy szereti a petúnia, a lonc vagy éppen az orgona virágát, nektárját.

Nyugodtan figyeljük meg a virágainkra járó kis látogatókat, akik egy pillanatra se pihennek meg: pödörnyelvüket ugyan leküldik a kelyhes virágokba, de csak egy-egy szippantásra állnak meg a pillanat tört részéig, már libbennek is tovább. Óvjuk, szeressük a sokszínű, változatos vendégeinket!