Az 1890-es évektől a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja.
1817-ben született meg a "8 óra munka, 8 óra rekreáció, 8 óra pihenés" szlogen és ezzel együtt a munkások követelései, az emberi bánásmódért és a méltányos munkabérért. Világszerte sztrájkokat és tüntetéseket tartottak.
Magyarországon először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. 1933-ban Hitler fizetett szabadnappá tette május 1-jét.
A munkásünnep a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünnep lett, a munkások ünnepéből a 'munka" ünnepévé" változott. A volt szocialista országokban ezen a napon nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A világ számos országában tartanak megemlékezést a munka ünnepén.
