Egyes területeken a rágcsáló jelenleg nagy veszélyt jelent az évelő mezőgazdasági és kertészeti kultúrákra, valamint az őszi vetésű szántóföldi növényekre. A károsító aktívan mozog a jelenlegi időszakban is, a népességben sok a fiatal egyed. 

„A nagy pocoklétszám, a hideg hiánya és a többségében fiatal állomány miatt kora tavasszal is védekezni kell a károsító ellen, mert védekezés hiányában április-májusra jelentő kárt tehetnek a termesztett kultúrákban”

– hívja fel rá a figyelmet a Tolna Vármegyei Kormányhivatal.

A mezei pocok járatai jól felderíthetők mind szántóföldön, mind ruderális területeken. A csalétkes védekezések jó eredményt adnak. A védekezés eredményességét a nagyobb összefüggő területen végzett, a gazdálkodók által összehangolt kezelésekkel jelentősen lehet fokozni. 

Természetes ellenségei a madarak

Gyengébb mezei pocok fertőzöttség esetén megoldást jelentenek. 

A termelők „T”-alakú ülőfák kihelyezésével segíthetik elő, hogy a ragadozók az adott táblából szerezzék be zsákmányukat, ezzel jelentősen csökkentve a mezei pocok állományt.

A forgatás nélküli talajművelés elterjedése nagyban hozzájárulhat a mezei pocok felszaporodásához.
Erős mezei pocok általi fertőzöttség esetén rágcsálóirtó szerek használata szükséges. 

Jelenleg használható az ARVALIN-LR, továbbá a NÉBIH szükséghelyzeti felhasználási engedélyével a Pocok Tox MAX rágcsálóirtószer.

A Pocok Tox MAX készítmény kizárólag felsőfokú végzettségű növényvédelmi szakember (növényorvos) irányítása és felügyelete mellett, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozzájárulásával alkalmazható. 
A hozzájárulás adatlap kitöltésével kérelmezhető a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályán.

A vadállomány védelme miatt a védekezés megkezdése előtt, és alatt kiemelten fontos a megfelelő együttműködés a helyi vadásztársaságokkal.

További info a Kormányhivatal oldalán. 

(Forrás: Tolna Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, fotó: Tolna Vármegyei Kormányhivatal Facebook oldala)