A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának végzős óvódapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos, valamint a környezetkultúra és közösségszervezés szakokon végzettek vehették át ma diplomájukat, a szőlész-borász felsőoktatási szakképzésben oklevelüket a hallgatók. Az ünnepségen felszólalóktól útravalóul megható, emberközeli, identitást, hovatartozást erősítő köszöntők, beszédek hangzottak el.
"Szükségünk van a lendületetekre és a szorgalmatokra. Egy kéréssel fordulok tehát hozzátok, amit az elmúlt időszakban nagyon sokszor hallottatok, de most másképpen értelmezzük. Maradj otthon! Ezt képtelesen értem, hiszen nem a négy falra gondolok, hanem ennek a csodálatos és értékes megyének a határaira. Jegyezzétek meg, hogy mindig nyitottak vagyunk a kreativitásotokra. Számítunk rátok és szeretném, ha tudnátok, hogy ti is számíthattok ránk."
– fogalmazta meg gondolatait Orbán Attila, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke a hallgatóság felé. Csötönyi Lászlóból, a Kultúra, Civil szervezetek, Városmarketing Bizottság elnökéből a tanító és magyar szakos általános iskolai tanár szólalt meg.
"Az önök feladata ugyanis, hogy olyan világot teremtsenek, amelyikben érdemes tartalmas életet élni, lehet és kell gondolkodni, gyakran bizonyos témákban elmélyülni, a jövőbe gondolva, a jövőt érintve érdemben is vitázni. Szakmai szervezetek érdekszövetségeit létrehozni és/vagy megszilárdítani. Szakmapolitikát folytatni. Olyan várost irányítani, amelyik büszke és támogató híve, elkötelezett gazdája a főiskolai egyetemi karának, és felneveli egy, de nem is egy, hanem több generációt, amelynek tagjai kitartóan képesek dolgozni mindezért és azért, hogy ez az ország saját szellemi és lelki jogon lehessen boldog tagja annak az Európának, amelyről én 2021-ben én egyelőre csak álmodni tudok."
Végezetül Prof. Dr. Szécsi Gábor, a kar dékánja bízta a gondolatait a világba kilépő hallgatókra.
"Akár akarjuk, akár nem, hölgyek urak, történetekből vagyunk egybegyúrva. Történeteink formálnak bennünket. A gyermekkori mesék, az emlékek, az élmények. Ezek a történetek segítenek megérteni önmagunkat és a világot és ezeknek a történeteknek a csomópontjában rajzolódik ki az énképünk. Kik is vagyunk valójában? Nos, az egyetem éveit újabb történetekkel gyarapítják majd a meglévők. Olyan történetekkel, amelyeknek tükrében egy kicsit jobban megismerjük magunkat, és remélhetőleg kicsit jobban megérthetik ezt az állandóan változó, átalakuló világot."
.jpg)
Fotók: Szilasi Szabolcs
