30 bázisponttal 1,20 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Az előző, júniusi ülésén 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács és 15 bázisponttal, az alapkamattal megegyező szintre emelte az egyhetes betéti kamatot is.
Bejelentették: nem csupán egyszeri monetáris szigorításról van szó, kamatemelési ciklus kezdődött, amely addig tart, amig az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.
Az alapkamat tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt akkor 0,60 százalékon.
A hírre a forint valamelyest erősödött a fontosabb devizákkal szemben, az Euró 360,96 forintról 359,27 forintra gyengült kora délután, a frank jegyzése 334,02 forintról 332,52 forintra süllyedt, a dollár pedig 306,06 forintról 304,13 forintra esett.
Matolcsy György jegybankelnök az előző – júniusi – kamatemelésnél azt mondta, azért van szükség erre, hogy megakadályozzák az infláció elszabadulását, ugyanis a koronavírus járvány utáni gyors helyreállás akár hirtelen pénzromlást is magával hozhat. Az MNB egyébként több, mint négy százalékos inflációval számol egész évben.
Hogy pontosan mit jelent a gyakorlatban az alapkamat emelés, arról itt írtunk részletesen.
A testület a kamatfolyosón is változtatott, így az 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti lett. A kamatfolyosó teteje az a kamatszint, amelyen a jegybank hajlandó hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, méghozzá fedezet ellenében. Az alja pedig az a kamatszint, amely mellett a jegybank betéteket hajlandó befogadni a hitelintézetektől.
