Hazai pályán, nézők előtt zajlott az Atomerőmű KSC Szekszárd és a Sopron Basket csapata közötti harmadik ütközet. Győzött a Sopron, a címvédés mellett tizennegyedszerre sikerült bajnoknak lenniük. Összesítésben 3-1-re zárult az eredmény. Nincs okunk csalódottságra, ezüstéremmel gazdagodtak a mieink és ezzel egy csodásan alakult szezonon van túl a csapat.
„Büszke vagyok a csapatomra, és örülök, hogy a bajnokság legvégén már szurkolók előtt játszhattunk. Sajnálom, hogy nem nyertünk, mert mindig jobb, mint kikapni, de jól dolgoztunk. Nehéz idény volt, nem tudtunk folyamatos munkát végezni, nem volt könnyű tervezni. Öt évad alatt harmadszor játszottunk döntőt, ami nagyszerű. Újra előreléptünk, szépen haladunk lépcsőfokról lépcsőfokra, hiszem, hogy van jövője ennek a klubnak és a városnak. Remélem, ezt látja a szövetség is, és még jobban segít majd minket a későbbiekben.” – foglalt össze Djokics Zseljko, aki a döntőig juttatta a Atomerőmű KSC Szekszárdot.
Sokat adott a hangulathoz, hogy a szurkolók és a játékosok nem csak virtuálisan vagy lélekben, hanem élőben is találkozhattak. Végre harsoghattak a szurkolói szólamok, ami hosszú idő után óriási doppingot és megkönnyebbülést adott és jelentett mindegyik fél számára. Egy bajnoki ezüstöt és két bronzérmet jelentett a szezon a Magyar Kupában és az Európa Kupában, ami fantasztikus eredmény.
