Pedig egy energetikai szempontból elavult átlagos családi ház négyzetméterenkénti energiaigénye az átalakítás révén 500 kilowattóráról 139 kilowattórára is csökkenhetne. Egyebek mellett ez derül ki a Takarék Jelzálogbank felméréséből.
A teljes magyar lakóingatlanállomány tekintetében, októberi árakon számolva, ez 18-19 ezer milliárd forintba kerülne. A költségeket Takarék Index szakértői a 2015-ben készült Nemzeti Épületenergetikai Stratégia vonatkozó eredményeit, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatait is felhasználva, a már elvégzett energetikai beruházásokat is figyelembe véve becsülték meg.
Közleményükben azt írják, hogy a több mint 4,5 millió hazai lakóingatlan legnagyobb része, körülbelül 60 százaléka családi ház, a téglaépítésű társasházi lakások és a panellakások hozzávetőleg az állomány 20-20 százalékát teszik ki. Több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és energetikai szempontból nagy többségük elavultnak számít.
Az energiahatékonyság növelésének egyik lehetséges módja az új lakások építése lenne, a magyar lakásállomány megújulási rátája azonban alacsony; az elmúlt években 0,23 százalék és 0,63 százalék között mozgott. Elengedhetetlen tehát, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok korszerűsítése – részletezi a közlemény.
A 18-19 ezer milliárd forint rendkívüli nagyságát mutatja, hogy a teljes magyar GDP 2021-ben 55 100 milliárd forint volt, vagyis a bruttó hazai termék harmadára lenne szükség ahhoz, hogy a hazai lakások energetikai szempontból teljesen korszerűek legyenek.
Rámutattak arra, hogy tavaly az építőipar teljes termelése 5400 milliárd forint volt, azaz a felújítások több évre megrendelést jelenthetnének a megrendeléscsökkenéssel szembesülő szektor, főként a KKV-k, de átfogóbb programok révén a nagyobb cégek számára is.
