Cikkünk frissítése óta eltelt 11 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Augusztus végéig élőben is megtekinthetjük a tihanyi templomban a levelet, amit a pannonhalmi apátság levéltárában őriznek. Az I. András király által 1055-ben alapított apátság birkabőrre írt oklevelét a magyar nyelv első írásbeli emlékeként tartják számon. Az oklevélben az alapítás ténye, a javak átadása és az apátság birtokainak felsorolása szerepel.

Tudod miért kerültek bele magyarul a birtoknevek?

Mert az összeírást a határjáró tisztviselők végezték el, de nekik nem volt hely- és névismeretük. Segítségükre a helyi lakosság volt, így általuk állapították meg a határokat, határjeleket.

Az alapítólevél összesen 58 magyar szót tartalmaz.

Tulajdon-, közneveket és szószerkezeteket, valamint kilenc ragot és képzőt. A főnevek töveinek végét mindenhol u betű zárja. Az okmány tartalmazza a király monogramáját is (ANDREAS), amelynek befejező vonalát a legenda szerint ő maga írta.

Az alapítólevelet 1055 novemberében, a tihanyi templom felszentelésekor az oltárra helyezték.

A tihanyi apátság alapítólevele a magyar régmúlt egyik legfontosabb emléke

A szövegben található magyar szavak a latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. A korszakban általánosan használt, úgynevezett déli hártyára írták, és összetekerve őrizték. A kiállításon szereplő vitrinekben láthatók a korabeli tárgyi kultúra magas művészeti szintjéről tanúskodó liturgikus tárgyak is.

Az alapítólevelet ma a magyarországi bencés főmonostorban, a pannonhalmi főapátság levéltárában őrzik.

Tudtad?

Az eredeti oklevélnek van egy hamis verziója is, amelyet András király öccse, Béla herceg pecsétjével láttak el. Ebben a tihanyi apátságnak adott javakat sorolják fel. Valamikor a 15. század első évtizedei előtt hamisították.

A tihanyi alapítólevelet bemutató kiállítás augusztus 31-ig látható a tihanyi apátságban.

(Forrás: nyelvemlékek.oszk.hu, Arcanum, fotók: Vasvári Tamás / MTI)