Tavaly volt hatvan éve, hogy 1962. október 5-én a boltokba került a Beatles első kislemeze, a Love Me Do, és ezzel új szakasz kezdődött a popkultúrában.

A könnyűzene legnagyobb hatású együttesének története 1956-ban kezdődött egy liverpooli középiskolában, ahol egy John Lennon nevű diák Quarrymen elnevezéssel skiffle zenét játszó együttest alapított. Egy évvel később csatlakozott hozzájuk Paul McCartney, aki a legenda szerint egy emeletes busz tetején tartott meghallgatás után benyomta a csapatba az alig 15 éves George Harrisont.
A formáció a következő, küzdelmes években átment néhány névváltozáson (Quarrymenként kezdték, Silver Beetles, majd Silver Beatles néven folytatták), a kemény hamburgi időszakon (a világ talán legkeményebb közönsége előtt, kikötői kocsmákban léptek fel minden este), egy lemezfelvételen (Hamburgban Tony Sheridan kísérőjeként játszottak egy visszhang nélkül maradt albumon), néhány tagcserén (utoljára éppen 1962 augusztusában került a dobokhoz Pete Best helyére Ringo Starr) és egy elutasításon (a Decca cég rúgta ki őket azzal az indoklással, hogy a gitáregyütteseknek leáldozott).
Ebből az időszakból, egy 1961-es fellépésről került elő néhány fotó (a bőrnadrágos, pamutfelsős képek), amelyeken Hamburgból hazatérve a liverpooli Cavern Clubban lép fel a négy fiatalember, Paul McCartney, John Lennon, George Harrison és Pete Best. A Beatles történetét kutató Mark Lewisohn szerint 1961 júliusában készültek a képek, és vagy egy ebédidőbeli, vagy egy esti közönségnek játszottak.

A Beatles önjelölt menedzsere, Brian Epstein nem adta fel, és megkereste az EMI kiadónál dolgozó George Martint, aki adott egy esélyt nekik.
A négy zenész először 1962 júniusában vonult a stúdióba.
Martin az elkészült felvételeket nem találta kiadásra alkalmasnak, szeptember 4-re újabb időpontot jelölt ki. Érdekesség, hogy Martin azt javasolta: a refrénben a címadó szavakat Lennon helyett McCartney énekelje, így Lennon fújhatta a szájharmonikáját. A Love Me Do elveszettnek hitt legelső verziója később előkerült, és a Beatles-antológia első lemezén hallható.
Másodjára már az alkalmatlannak minősített Pete Best helyett Ringo Starr ült a doboknál, gitáron George Harrison, ritmusgitáron és szájharmonikán John Lennon, basszusgitáron Paul McCartney játszott, ők ketten énekeltek is. Elsőként a How Do You Do It? című aktuális slágert vették fel, majd
az indiszponált Ringo miatt tizenötször rugaszkodtak neki a Lennon és McCartney által írt Love Me Do-nak.
Harrison az első dalt szerette volna a kislemezre tenni, de a többiek a saját szerzemény mellett voksoltak. Mindenkinek igaza lett: a Love Me Do is szépen fogyott, ugyanakkor a How Do You Do It? később a Gerry and the Pacemakers előadásában listavezető lett.

George Martin egy héttel későbbre, szeptember 11-re ismét visszarendelte a négy fiút, és a biztonság kedvéért Ringo helyett egy Andy White nevű dobost is odahívott. A rutinos muzsikussal vették fel újra a Love Me Do-t, továbbá a P.S. I Love You és a Please, Please Me című dalokat; szegény Ringo csak a csörgődobot rázhatta. A Love Me Do két változata ezért így különböztethető meg a legegyszerűbben: a kislemezen megjelent verzió a korábbi, a Beatles első nagylemezére rákerült a későbbi, mert ezen hallható a tamburin.

A Beatles bemutatkozó kislemeze 1962. október 5-én jelent meg. A korong legjobban Liverpoolban fogyott, a szóbeszéd szerint azért, mert a menedzser Brian Epstein tízezer példányt vásároltatott fel. Így volt-e vagy sem, nem tudni, az viszont biztos, hogy a kislemez a 17. helyig jutott a listán, és a Beatles elkészíthette az első nagylemezét. A többi (rock)történelem.