Itt Szekszárd környékén rengeteg gyönyörű kirándulóhelyünk van, többek között Sötétvölgy, Szálka vagy a gemenci erdő. Ezekről a helyekről egy korábbi cikkünkben is írtunk már. Rengetegen szeretik járni a természetet hétvégente, ám sokan nincsenek is tisztába a kirándulás jótékony hatásaival. Mutatjuk, hogy a nyugalom és a mozgás mellett mik lehetnek a húzóerők, hogy felpattanj a kanapédról és nyakadba vedd a természetet.
Fokozza a törzsstabilitást
Azt valószínűleg mindenki tapasztalja a túrázás során, hogy az alsó végtag izmai végig keményen dolgoznak, főleg hegynek fel, illetve hegyről le. Az egyenetlen felszín, az emelkedők és a lejtők hatására viszont észrevétlenül munkába állnak a törzs stabilitásáért felelős izmok is.
Fejleszti az egyensúlyt
Az erdőben hiába is várna az ember könnyű, tükörsima terepet. Bizonyos szakaszokon folyton a földet kell kémlelni, mert a fák gyökérzete, a kidőlt törzsek, a kavicsok és a sziklák, a lejtős útvonal mind-mind nehezítik a haladást. Azzal, hogy a túrázó megpróbál talpon maradni, átlépi az akadályokat, vagy éppen fellép rájuk, az egyensúlyérzéke is fejlődik. A bizonytalanul közlekedőknek ajánlott botot is magukkal vinniük.
Segít a vércukorszint stabilizálásában
A túrázás időnként ugyan intenzív lehet, de a szervezet számára nem jelent akkora stresszt, mint például a futás, ami a stresszhormon, a kortizol szintjét is növelheti, és vércukorszint-emelkedéssel járhat. A mérsékeltebb, kitartóan végzett mozgásformák során az izmok glükózigénye megnő, idővel a vércukorszintben és az inzulinérzékenységben javulás állhat be. A cukorbetegeknek viszont alaposan fel kell készülniük a túrára, bőséges folyadékkal, illetve gyors felszívódású szénhidráttal arra az esetre, ha leesne a vércukorszintjük. 1-es típusú diabétesz esetén pedig az inzulin megfelelő tárolásáról is gondoskodniuk kell.
