OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Gyermekkorunk megkeserítője volt az „edd meg a főzeléket” mondat! Most meg te próbálod belediktálni a gyerekedbe!

De vajon tényleg olyan egészséges? És tényleg csak borzalmas íze van? Nem veszítik-e el a zöldségek főzés közben a legtöbb bennük rejlő értékes tápanyagot? A rántásról, a lisztről és a cukorról már nem is beszélve. Ideje tisztázni a nagy főzelékkérdést!

Egy angliai kutatás szerint a legtöbb zöldség, például a karfiol, a brokkoli, a kelkáposzta, főzés közben elveszíti vitaminjai és tápanyagai nagy részét, amelyeknek pedig komoly szerepük lehetne a rákmegelőzésben. A főzésről és a párolásról megállapították, hogy nincs hatással a zöldségek tápanyagtartalmára, az olajban sütés viszont valóban csökkenti értéküket.

Összességében elmondható, hogy minden zöldség másképpen viselkedik elkészítés közben, hiszen amíg párolás közben a cukkini veszít értékéből, a brokkoliban növekszik a rák megelőzéséért felelős anyag mennyisége.

A legtöbb táplálkozástudományi szakember azt javasolja, hogy ha főzöl vagy párolsz, sose várd meg, amíg a zöldségek megpuhulnak. Így a legtöbb zöldség megőrizheti tápanyagait, és valóban azt a hatást fejti ki, amelyet vársz tőle.

 A zöldborsó például finom párolva, főzeléknek, levesnek, sőt még nyersen is finom csipegetni. Tele van B- és C-vitaminnal, ami által erősíti a szervezet természetes védekező képességét, és semlegesíti a szabad gyököket. B6-vitamin-tartalmának köszönhetően hangulatjavító, hiszen szerotonint termel, így segít elkerülni a depressziót vagy a rossz kedélyállapotot. Háromszor annyi fehérje van benne, mint a krumpliban, és sok vasat is tartalmaz, ezért kitűnő tápanyagforrás. A zöldborsó viszont majdnem annyi szénhidrátot tartalmaz, mint a krumpli, így fogyókúra idején nem feltétlenül jó választás a zöldborsófőzelék.

Nem véletlen, hogy sok fogyókúra tartalmaz sóskát, spenótot, káposztát, illetve salátát, tele vannak vitaminnal, ásványi anyagokkal és antioxidánsokkal, így a szervezet méregtelenítéséhez nagymértékben hozzájárulnak. A sóska jellegzetesen savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti, mely nagy mennyiségben mérgező hatású, kis mennyiségben viszont remek zsíroldó. A sóska alig tartalmaz kalóriát, de tele van rostokkal, így enyhe hashajtó hatásának köszönhetően segíti az emésztést és a fogyást.

A kelkáposzta sokak számára csonterősítő és vérnyomás-szabályozó hatásáról ismert, de rengeteg benne a C-vitamin és a kalcium is. Azt is jó tudni, hogy akárcsak a savanyú káposzta, a kelkáposzta is szinte nulla kalóriát tartalmaz, tehát a fogyókúrás étrendek kitűnő alapanyaga. Ráadásul erős emésztésserkentő, bélműködés-fokozó, és méregtelenítő hatása is van.

A kelkáposzta kesernyés íze megszüntethető, vagy legalábbis enyhíthető, ha leöntöd róla az első főzővizet, és úgy főzöd tovább. Ez különösen akkor jelent segítséget, ha a külső, egészen sötétzöld leveleiből szeretnél főzeléket készíteni. Segíthet még a főzővízhez adott kis mennyiségű kristálycukor is.