Örököseinek köszönhetően 2023-ban 118 fonográfhenger kerül letétként a Néprajzi Múzeumba, azaz közgyűjteménybe Bartók Béla észak-afrikai gyűjtőútjáról, melyeket a legkorszerűbb módszerrel digitalizál, majd tesz elérhetővé az intézmény. 

A fonográfot a 19. század utolsó éveiben Vikár Béla használta elsőként Európában népzenei gyűjtésre. A párizsi világkiállításon nemzetközi sikert aratott vele.

Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik több mint 4700 fonográfhengernyi népzenei anyagot rögzítettek a 20. század elején.  Bartók Béla gyűjtéseit több mint 1700 tartalmazza. A felvételek jelentős része 1906 és 1918 között készült. 

A fonográf az 1950-es évek után vált elavulttá

Ennek oka, hogy a  fonográfhenger anyaga a rendkívül érzékeny viasz, könnyen romlik, és a használatban kopásnak, pusztulásnak van kitéve. Rendkívül sérülékeny. A digitális technika fejlődésével lehetőség nyílt a magnószalagok digitalizálására, mely eredményeként a Néprajzi Múzeum weblapján szinte az összes fonográfhenger meghallgatható.

Gondolva az utókorra

A Néprajzi Múzeum a még át nem játszott fonográfhengerek közreadására beszerezte a legmodernebb, dr. Henri Chamoux által kifejlesztett Archeophone készüléket, amivel közvetlenül lehet digitalizálni, köztes hanghordozó nélkül. A módszerrel már több mint 1000 hengert digitalizáltak.

A múzeum gyűjteménye idén 118 különleges fonográfhengerrel gyarapodott. Bartók 1913 nyarán indult észak-afrikai gyűjtőútjára. Az utazását betegsége miatt meg kellett szakítania, a világháború pedig megakadályozta a gyűjtés folytatását, de így is 118 fonográfhengerre vett föl dallamokat, melyeket később gondosan lejegyzett.

Bartók Béla jogutódjának, Vásárhelyi Gábornak köszönhetően a fonográfhengerek 2023-ban a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe kerülnek letétként.

Április elsején tematikus nap keretében lehet betekinteni a munkába. A nap módszertani bemutatóval és Bartók fonográfhengeres gyűjtései által inspirált koncerttel zárul. 

fotó: Néprajzi Múzeum