A törvényjavaslat célja többek közt az, hogy a tiltással elkerülhető legyen például a gyerekek képeivel való visszaélés.

A francia Nemzetgyűlés elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely felhatalmazná a bíróságokat arra, hogy megtiltsák a szülőknek, hogy gyermekeikről fotókat tegyenek közzé az interneten.

Ennek értelmében mindkét szülő felelős gyermekeik képmásához fűződő jogaiért, az online közzétételről pedig a gyereket „életkora és érettsége” alapján meg is lehet kérdezni, de a bíróságok megtilthatnák a közzétételt, ha valamelyik szülő nem ért egyet.

A szülők akkor is elveszíthetik a gyermekeik képmásához fűződő jogait, ha azok közzététele „súlyosan sérti a gyermek méltóságát vagy erkölcsi integritását”.

Bruno Studer parlamenti képviselő, aki a hónap elején terjesztette elő a törvényjavaslatot, azt mondta, hogy a törvény célja, hogy „megerősítse a szülőket”, és megmutassa a fiataloknak, hogy a szüleiknek nincs „abszolút joguk” a róluk készült fotók felett.

„Egy 13 éves gyermekről átlagosan 1300 kép kering az interneten. Ezek olyan fotók, amelyekkel gyermekpornográf oldalakon visszaélhetnek, vagy olyanok, amelyek iskolai zaklatáshoz vezethetnek”.
A törvényjavaslat indoklása szerint azért van erre szükség, mert a „sharenting” (az angol share, mint megoszt és parenting, mint gyermeknevelés szó összeolvadása) egyre népszerűbb trend, miközben az egyik fő kockázatot és fenyegetést jelentik a gyermekek magánéletét tekintve.

A törvényjavaslat szerint a gyermekpornográfiai fórumokon használt fényképek 50 százalékát eredetileg a szülők tették közzé a közösségi médiában.
A képviselő hozzátette: „Az első két cikkely célja, hogy a magánélet védelmét a szülők mint a szülői felügyeleti jogkör gyakorlóinak egyik feladataként határozzák meg, amelybe nyilvánvalóan be kell vonniuk a gyermeket”.

„A legszélsőségesebb esetekben úgy rendelkezik, hogy a családjogi bíró szükség esetén a szülői felügyeleti jogkör kényszerű, részleges átruházását rendelheti el a képmáshoz fűződő jogok gyakorlásának konkrét esetére”.
A törvényjavaslatnak még át kell mennie a francia szenátuson, és az elnöknek ki kell hirdetnie, mielőtt hatályba lépne.