A legnagyobb pusztítást a spanyol és a nagy meztelencsiga okozza.
Számos módszerrel lehet ellenük védekezni, de nem minden esetben járhatunk sikerrel. Legtöbbször a saláta-, káposzta-, zöldpaprika-, karfiol- és szamócapalántákban okoznak kárt, és sok esetben a fejlett egyedek az egész növényt elpusztíthatják. Sokuk a föld alatt is aktív: gyökereket, magvak héját, növényi részeket rágnak.
Át kell térni a természetes védekezésre
Augusztus 1-jétől a legelterjedtebben használt csigaölő hatóanyagot, a metaldehidet tartalmazó készítményeket már nem lehet szabad forgalmazásban beszerezni. Erre a jövőben csak végzettséggel rendelkező személyek lesznek jogosultak. A tulajdonosoknak tehát más módszert kell alkalmazniuk ezentúl, ha nem szeretnék, hogy terményeik a csigák martaléka legyen.
Humánus módszerek
A levelek alá kihelyezett, földbe süllyesztett edényekbe tehetünk sós vagy szappanos vizet – ez a csigacsapda például sok esetben hatékony.
Sokan választják a deszka módszert is. A csigák a nedvességet szeretik, ezért legtöbben megbújnak egy deszka alatt, hogy testük nedvessége megmaradjon, a deszka alól azonban könnyen összeszedhetők. További csigavonzó a dinnye héja, a citrusfélék héja, de vonzza őket a felszeletelt burgonya is. A békák, sündisznók, kacsák kedvelt zsákmánya a meztelencsiga, így tarthatunk ilyen állatokat kertünkben.
26 csigafaj él hazánkban
Jelenleg 26 házatlan vagy meztelencsigafajt regisztráltak hazánkban, viszont nem minden faj kártékony. Egyes egyedek a pókok, madarak zsákmányai. Számos fajuk védett és hasznos, mert növelik a talaj humusztartalmát, de van, amelyik komoly kárt tesz kertünkben, veteményeseinkben.
