Osztottunk, szoroztunk, de leginkább összeadtuk az idei érettségiről készült anyagainkat képekben, szövegben, hogy aki nem volt ott, átélhesse azt, amit mi láttunk, tapasztaltunk, éreztünk az éretté válás küszöbén.
Személyesebb gondolatok
Ott voltunk. Ti elmondtátok, mi megírtuk. Próbáltunk objektívek lenni, bemutatni az idei ismét rendhagyó módon és különlegesen alakult érettségit a szekszárdi diákok szemszögéből. Biztos lehetett volna másképp: jobban, hosszabban vagy részletesebben. Azért bőven van okunk örülni és hálásnak lenni. Ti minden nap, életetek aktuális napi vízválasztója után, amikor fáradtan felálltatok az iskolapadból és bizonyára alig vártátok, hogy vehessetek egy nagy levegőt, helyette megálltatok velünk kedvesen beszélgetni. Örültetek és aggódtatok egymásért, ahogy tanáraitok is értetek. Mialatt szorgosan körmöltetek és utolsó pillantásaitokat nyugtáztátok az iskolapadon, ők fel-alá masíroztak az iskolaépület körül pont ugyanazzal az izgalommal és aggódással az arcukon, mint a tiéteken. Leckét kaptatok és adtatok. Ti érettek lettetek, hogy mi egy kicsit értelenekké váljunk. Az ember megáll, kifelé néz, miközben befelé fordul. Aztán a hosszú csend után hallgatva annyit mond: köszönjük! Mert minden nap tanulás.