1 hónap

A gyógyíthatatlan betegek hospice-palliatív ellátásával kapcsolatos, kétnapos továbbképzésen vehettek részt a régió egészségügyi szakdolgozói a Tolna Vármegyei Balassa János Kórházban.

A hospice-palliatív ellátásnak az otthonápolásban és a kórházi ellátásban egyaránt helye van. 

Egyre több az időskori krónikus, illetve a daganatos beteg. Ők ennek az ellátásnak a célcsoportjai. A lakossági igényre reagálva szervezte meg a szekszárdi kórház, hogy a témával kapcsolatos továbbképzés Tolna vármegye területén is elérhetővé váljon az egészségügyi dolgozók számára. A PTE ETK Egészségtudományi Szakképzési és Továbbképzési Központtal partnerségben szervezett, kötelező szakmacsoportos továbbképzésre nemcsak a közép- és dél-dunántúli, de a dél-alföldi régió kórházaiból is érkeztek résztvevők.

Az előadó Lukács Miklós

A PTE Klinikai Központ palliatív mobil team koordinátora, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elnökhelyettese, aki a hospice-palliatív szakma egyik legnagyobb tudású képviselője Magyarországon. 

„Nagy eredmény, hogy egyre több képzési rendszerbe kerül be a hospice-palliatív ellátás ismeretanyaga. Mivel a téma még tabunak számít jelenleg a legfontosabb cél az életvégi ellátással kapcsolatos társadalmi és szakmai szemléletformálás”

– idézi gondolatait közösségi posztjában a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház.

A résztvevők ismereteket kaptak a palliatív ellátás alapelveiről, ellátási formáiról, a hazai ellátórendszer felépítéséről, arról, hogyan vehetik igénybe azt a betegek és családtagjaik. Az előadó hangsúlyozta, hogy az életvégi ellátás során a betegek fizikai tüneteinek enyhítése mellett, ugyanolyan lényeges a lelki problémák helyes kezelése. Fontos a spirituális igények felismerése, az életvégi helyzetre jellemző érzelmek helyes kezelése. 

Egy olyan komplex tünetegyüttesről van szó, amelyben nemcsak a fájdalmat kell menedzselni, hanem a mindennapokat és az emberi kapcsolatokat is érintő, komplex tüneti ellátást kell biztosítani.

„Tudjuk és megértjük, hogy a szakmán belül is vannak, akik ezt nehezebben fogadják el, de a jelenlegi egyetemi hallgatók, rezidensek képzésében már erőteljesen jelen van ez a tudás, ők már sokkal nyitottabban kommunikálnak erről az élethelyzetről.”

(fotó: tmkorhaz)