A vetélkedő keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál. A döntősök közt ott rejtőzik a Hős Fa cím nyertese is és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa, de arra, hogy mely fák kapják ezeket, csak a közönségszavazás után derül fény.
A Szekszárdi Remete Berkenyéje
Környezetét átjárja a szakralitás. Ez eredendően a közelében fakadó forrásnak köszönhető. A népies nevén Remete-csurgó a 19. századi térképeken Mária-kút néven szerepelt. Jó ízű vizét ma is isszák. Mellé épült 1751 és 1757 között a barokk Remete-kápolna, ennek kertjében áll a különleges fa.
A városrészben élők, a „fősővárosiak” kérésére 2014-ben itt járt a berkenyekutató dr. Sonnenvend Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egykori igazgatója. Megilletődve állt meg a fa alatt, korát 150 évre becsülte. Felvette a kataszterébe, s azt kötötte a szekszárdiak lelkére, hogy vigyázzanak rá nagyon, mert páratlan botanikai érték egy szakrális helyen. Egyszer majdnem ez sem mentette meg, mert az egyházi gondnok ki akarta vágatni, mondván milyen vén, s állhatna a helyén egy szebb fa. Koncz Ádám kertésznek sikerült lebeszélnie őt e tervéről. Így indíthatjuk most el Az Év Fája megmérettetésen, s bizakodunk, hogy a verseny hírverésének köszönhetően még legalább 150 éven át büszke lehet rá a boráról nevezetes kis mezőváros, Szekszárd.
“Miért szavazzunk a Berkenyére?”
– tette fel a kérdést közösségi posztjában Szollár Zoltán, a Kör vezetője.
“ Mert múltunkban annyiszor számíthattak Őseink-e fatípusra: „szottyat” gyümölcseit ehették gyermekként, szinte legkeményebb fájú fájából esztergálták és faragták a kerékagyakat, no meg szőlőpréseink orsóit, utóbbira anno nagy szükség volt a világhírű vörös boraink elkészítéséhez.”
“Mert jelenünkben megpróbálja összekovácsolni megannyi különböző, más és más gondolkodású embereket, minket, Szekszárdiakat.”
