Egy oklevél a Szekszárdi Magyar Királyi Bábaképző Intézetből a hónap műtárgya a Wosinsky Mór Múzeumban. 

Tolna vármegye 1893-ban határozott bábaképző iskola felállításáról Szekszárdon. A tervezett másodrendű bábaképző tanintézet 1896-ban, a kibővített kórházépületben kezdte meg működését. Az első 5 hónapos tanfolyam a következő évben indult meg Szekszárdon. A megszerzett képesítéssel az ország bármely településén elhelyezkedhetett a leendő szülésznő. 

A szekszárdi bábaképző 5 hónapos tanfolyamán szerezte képesítő oklevelét a 28 éves özv. Keserű Andrásné. Az 1892. október 7-én Dunaszentgyörgy községben született, református vallású Horváth Julianna 20 évesen, 1912-ben kötött házasságot Keserű András földművessel. Rövid házasságuknak az I. világháború vetett végett. Férje 1915-ben a galíciai fronton vesztette életét 31 évesen. A megözvegyült Keserű Andrásné Horváth Julianna néhány évvel később, 1920-ban végezte el a szekszárdi M. Kir. Bábaképző Intézet – akkor még – 5 hónapos tanfolyamát, ahol okleveles bába képesítést szerzett.

Vizsgáit az év júniusában sikeresen teljesítve tért haza Dunaszentgyörgyre. A szekszárdi tanintézet szárazpecsétjével ellátott oklevelét dr. Dragits Imre vármegyei tisztifőorvos, dr. Tanárky Árpád igazgató tanár, valamint a vallás és közoktatásügy minisztériumot képviselő dr. Nesztor Emil látták el aláírásukkal. Oklevelének kihirdetésére Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának 1920. december 16-i közgyűlésén került sor.

A szekszárdi tanintézet megszűnésével nemcsak a környékbeli bábaképzés, de a tágabb körzet egy fontos és évtizedeken át jelentős szerepet betöltő egészségügyi intézményének története zárult le.

 

 Kép: Retkes Tamás